Top10 az Évtizedből – Querida Enemiga (2008)
Az utóbbi években kevés novella jutott el hozzánk, és azoknak a minősége is vitatható volt. Már azt hittem itt a vég, nem lesz több Contra Viento y Marea. Aztán paff, jött a hír, jön a Querida Enemiga a magyar képernyőkre. Már a történet elárulta mekkora kincs akadt a kezünkbe, a megvalósítás pedig magáért beszélt. Ana Layevska egy nagyon szerethető női főhősnőt alkotott. Lorena karakterében legjobban az tetszett, hogy nem volt a kis nebánts virág, meg tudta védeni magát úgy, hogy közben ízig-vérig nő maradt, ráadásul egy nagyon szerethető karakter. Az hogy végül a sótlan Alonsot (Gabriel Soto) lecserélték a tőle sokkal jobban teljesítő, és karakterként is emberibb Ernestrora (Jorge Aravena) külön jópont az alkotótól, Lucero Suáreztől. Ami még szintén erőssége volt a novellának az maga Carmen Becerra. Kevés az olyan logikusan felépített női főgonosz mint Sara de la Cruz. Leginkább azért, mert általában akiket megismerünk a kezdet kezdetétől velejéig gonoszok. Azonban Sara indokai teljes mértékben érthetőek voltak, gondolva Lorena tökéletességére. Sara tettei végig logikusak voltak, bár a gyilkolászások a végéről igazán nem kellettek volna. Mégis, egy remekbeszabott jellemfejlődés szemtanúi lehettünk, legalábbis ha a negatív irányba történő személyiség eldeformálódást nevezhetjük jellemfejlődésnek.
Se a színészekkel se a történettel nem lehetett senkinek semmi panasza, mert itt aztán minden klapolt rendesen. Az utóbbi évek legjobb telenovellája ez kérem szépen, és már most hiányzik. Ideje lenne képernyőre küldeni egy hasonló minőségű alkotást, reméljük a Rubi ilyen lesz 🙂
Telenovelasfan's Blog 